Annak ellenére, hogy az utóbbi évek folyamán jelentős előrelépések történtek az őssejteket alkalmazó gyógykezelések területén, az orvosok a szigorú szabályok és törvények miatt még ma is rengeteg nehézségbe ütköznek. Mindennek ellenére az őssejtek átültetése a jövőben emberek millióinak életét mentheti meg.
Az őssejtek olyan, ún. nem differenciálódott állati sejtek, amelyek aztán osztódásukat követően más sejttípusokká tudnak alakulni. Ennek köszönhetően a testben új sejtek létrejöttére kerülhet sor, a károsodott szövetek pedig sikeresen regenerálódhatnak. Az emlősök esetében az őssejtek két alaptípusát különböztetjük meg – az első csoportban az embrionális őssejtek tartoznak ( ezek a blasztociszta belső sejtjeiből különülnek el), a másodikat pedig azok a felnőttkori őssejtek alkotják, amelyek szöveteikben találhatóak. A második csoportba tartozó őssejteket terápiás és gyógyászati célokra lehet kihasználni. Tanulmányozásukkal már 1960-ban Ernest A. Mculloch (1926-2011) és James Edgar Till (1931) foglalkoztak. Az őssejt (stem cell) kifejezést ennek ellenére először csak Gail Martin használta 1981-ben. A kutatásukkal kapcsolatos áttörés 1995-ben érkezett meg – a kutatók ugyanis ekkor tettek szert makákóktól származó embrionális őssejtekre. Az embertől származó embrionális őssejtek izolálására először James Alexander Thomson (1958) volt képes 1998-ban.
Az őssejtekben rejlő lehetőségeket ma sajnos a törvényi szabályozás miatt nem lehet teljesen kihasználni. 2001-ben ugyan Nagy-Britanniában legálissá vált az emberi embriók őssejt beszerzése céljából végzett klónozása, de ennek feltétele, hogy a blasztocisztákat (az emlősök fejlődésének korai embrionális szakasza) 14 napon belül el kell pusztítani. Franciaországban és Svédországban ezen kívül az olyan embriók tanulmányozása is lehetséges, amelyek abortuszokat követően maradnak fenn. Németországban ugyan törvény tiltja az emberi embriók létrehozását, kutatási célokra történő behozataluk azonban lehetséges. Olaszországban pápai nyomásra 2004-től minden ilyen lehetőség szigorúan tilos.
1. REMÉNY A LÁTHATÁRON
Mi: Szív és keringési rendszer
A Los Angeles-i Cedars-Sinai Kardiológiai Intézet kutatóinak vizsgálatai során kiderült, hogy az őssejtek segítségével a szívinfarktus során károsodott szív sikeresen gyógyítható. Szívinfarktus során a koszorúerek egy részének eltömődése miatt a szívizom elhalására és hegesedésére kerül sor. A szívizom helyét egy idő után kötőszövet helyettesíti, és a szív összehúzódása egyre rosszabbá válik. Hogy sor kerülhessen az őssejtek alkalmazására, először az elzáródott koszorúér menyitása szükséges. Az őssejteket még felhasználásuk előtt szívizomsejtekké alakítják, és mivel a páciensek saját sejtjeinek felhasználására kerül sor, kilökődésüktől sem kell tartani. A kutatásban 25 olyan beteg vett részt, akiknek a bal szívkamrájuk átlagosan negyede károsodott. A terápia során a károsodás mértéke a felére csökkent. A kutatók szerint a jövőben ezzel a módszerrel más betegségeket is kezelni lehetne.
2. A SCLEROSIS VÉGE?
Mi: Neurológiai betegségek.
Az őssejteket az olyan betegségek gyógyítására is ki lehet használni, amelyek a központi idegrendszert érintik. Ilyenek például a sclerosis multiplex, az akut agyi érkatasztrófa, a gyermekbénulás vagy a gerincvelő sérülései. Ezek a betegségek ugyan az esetek többségében ma gyógyíthatatlanok, az őssejtterápia mégis megoldást jelenthet. A terápiának köszönhetően az őssejtek helyettesíthetik a károsodott idegsejteket, és a jövőben akár olyan súlyos neurodegeneratív betegségek kezelésére is használni lehetne, mint amilyenek az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór.
3. A KOPASZODÁSTÓL NEM KELL FÉLNI
Mi: Bőrbetegségek
Az őssejtterápiának egy olyan változata is létezik, amely célja a bőr fiatalítása, illetve a kopaszodás és a hajhullás megállítása. A hajhullást elsősorban az idézi elő, hogy a hajhagymák a férfi (androgén) hormonokkal szemben érzékennyé válnak. Ez a férfiak 70, míg a nők 40 %-ára jellemző.
A ma alkalmazott terápia során a páciens saját szervezetéből származó őssejtek felhasználására kerül sor. Az orvosok általában 3 kis bőrgraftot gyűjtenek be, ezeket aztán különleges technológiák segítségével steril körülmények között mechanikusan feldolgozzák, majd szűrik, az őssejteket pedig tápoldatba helyezik. Az így létrejött oldatot aztán a páciens bőrébe fecskendezik. Az első eredmények a beavatkozást követően nagyjából 6 hónappal később jelentkeznek, és elsősorban az arcbőr és a nyak bőrének regenerálására használják.
Az őssejt terápiát ezenkívül pikkelysömör és autoimmun eredetű bőrbetegségek kezelésére is fel lehet használni. Ennek a terápiának a lényege, hogy az Se2 (StemEnhance2) segítségével serkentsék a csontvelő saját őssejt termelését.
4. LÉTREJÖHET-E EGY TÜDŐSZÖVETI BANK?
Mi: Tüdőbetegségek
A tüdőt és a légzőrendszert érintő betegségek viszonylag gyakorinak számítanak. Az olyan betegségek gyógyítására, mint például az asztma vagy a bonchitis, kutatók a csontvelőből származó őssejtek átültetését szeretnék alkalmazni.
A terápia kulcsa, hogy a tüdő és a csontvelő sejtjei egymáshoz közel helyezkednek el, és a kutatók azt feltételezték, hogy a csontvelő sejtjeinek átültetése akár a tüdőre is kedvező hatással lehet. A laboratóriumi egereken végzett kísérletek során a károsodott tüdővel rendelkező rágcsálók csontvelejébe embrionális őssejteket juttattak, ezek pedig 6 hét elteltével egészséges tüdősejtekké váltak, és a tüdőszövet mellett az egerek légzését is helyrehozták.
A Weizmann Institute of Sciense izraeli kutatói vizsgálataikat tovább folytatják. Céljuk a gyógykészítmény emberi alkalmazásra történő ideális mennyiségének létrehozása anélkül, hogy a szervezet kilökné a sejteket. A végső cél pedig egy olyan tüdőszöveti bank létrehozása, amelyből aztán az őssejteket terápiás célokra lehetne felhasználni.
5. AZ EGÉSZSÉGES ÁLLAPOT VISSZASZERZÉSE
Mi: Autoimmun betegségek
Az autoimmun betegségek közé tartozó szisztémás szklerodermia nemcsak a bőrt és az irhát károsítja, de a belső szerveket is. A betegség során a kollagén túlzott termelődésére kerül sor, ennek következtében a bőr megvastagodik, sőt a tüdő működése is károsodik. Az őssejt terápia során a betegeknek először elpusztítják csontvelőjüket, ezt követően pedig a korábban begyűjtött saját őssejtek befecskendezésére kerül sor. Az eljáráson átesett pácienseket ezt követően 54 hónapon át követték nyomon, és az esetek 79%-ában nem romlott az egészségi állapot.
Szakértők szerint az őssejtterápia az amiotrófiás laterálszklerózis gyógyítására is alkalmas lehet. Ebben az esetben az izmok mozgatását biztosító idegsejtek elhalására kerül sor. A terápia első lépésében a csonvelőből ún. mezenchimális őssejteket gyűjtenek be ( a mezenchima az ektoderma és az endoderma közti eredeti kitöltődés). A módosított sejteket aztán a keringési rendszerbe, az agyhártyába vagy közvetlenül az idegrendszerbe fecskendezik. Kutatók szerint az őssejtterápia ezenkívül az asztma vagy a cukorbetegség okozta szemkárosodás gyógyítására is alkalmas lenne. Cukorbetegség esetén a szem ideghártyájának károsodása viszonylag gyakori szövődménynek számít, de a mezenchimális őssejtek segíthetnek a retina állapotának helyreállításában.
6. SPORTOLÓKON IS SEGÍTHET
Mi: ízületi és kötőszöveti problémák
A csontvelőn kívül őssejteket a hasból vagy a zsírszövetből is begyűjthetnek. Begyűjtésüket követően tisztításukra és szaporításukra kerül sor, végül pedig a szükséges helyekre fecskendezik őket. Ennek köszönhetően többek között a sérülések gyorsabb gyógyítására, elszakadt ínszalagok és izmok, valamint kötőszöveti sérülések kezelésére is alkalmas. Ezt az eljárást sportolók esetében meglehetősen gyakran alkalmazzák. A regeneratív gyógyászat területén az őssejtek segítségével az utóbbi években egyre több sikert értek el.
Fontos azonban hozzátenni, hogy ezzel a módszerrel nem lehet mindent gyógyítani. Az őssejtterápia ugyan alkalmazható csontritkulás, reumás artritisz vagy pszoriázis esetén, de a terápia eddig nem ért el olyan sikereket, mint amilyeneket az orvosok és a betegek is szeretnének. Eddig még sajnos nem került bizonyításra, hogy őssejtterápiának köszönhetően a károsodott porcok állapota helyreállt volna. Ahhoz, hogy az őssejtek hatása sikeres legyen, közvetlenül a porc szövetébe kell juttatni azokat. Ez még nem is lenne akkora gond, de például artrózis esetén az ízület szilárddá és eggyé válhat, így az őssejtek befecskendezése előtt még mozgásképessé kellene tenni azt. Ez pedig elképzelhetően megterhelő beavatkozás, és több esetben a siker minimális.
7. A MÁJ REGENERÁLÓDÁSA
Mi: Májbetegségek
A nem differenciálódott sejtek akár a májbetegségek, például a májrák gyógyításában is segíthetnek. Amennyiben a páciens mája nem tud gyorsan regenerálódni, hogy az megfelelő módon tudja elvégezni feladatát, a kezelésben őssejtek is segíthetnek. Ezt a lehetőséget elsősorban cukorbetegeknél vagy kemoterápián átesett személyeknél lehet sikerrel alkalmazni. A szervezetbe juttatott őssejtek májsejtekké változnak, majd segítik a máj regenerálódását és működését egyaránt.
A 12 páciensen végzett vizsgálat során kiderült, hogy az őssejtek minden beteg májának regenerálódásában segítettek. A beavatkozás viszont nem tartozik a legegyszerűbbek közé. Első lépésben egy sebészeti beavatkozás során el kell zárni azokat az ereket, amelyek a májon található daganathoz (daganatokhoz) kötődtek, az őssejteket pedig a máj másik oldalán a nyílt erekbe fecskendezik. Körülbelül négy hét elteltével a máj regenerálódik, ezt követően pedig sor kerülhet az elzárt részek eltávolítására is. Az őssejtterápiát Crohn-betegség, májcirrózis és autoimmun bélgyulladások esetén is alkalmazni lehet.
8. AZ IDEÁLIS TESTALKAT ELÉRÉSE
Mi: Plasztikai sebészet
A saját őssejtek autotranszplantációja egyre gyakoribb eljárásnak számít a plasztikai sebészetben is. Ennek az eljárásnak köszönhetően anélkül is elérhetjük az ideális testalkatot, hogy mesterséges implantátumokhoz kellene fordulnunk.
Az emberi zsírszövetből különleges eljárás segítségével regeneratív sejtek és őssejtek begyűjtésére egyaránt sor kerülhet, ezeket aztán zsírszövettel elegyítve a kívánt testtájra lehet juttatni. Ezt az eljárást elsősorban akkor szokták alkalmazni, ha félő, hogy az idegen anyagok kilökődnének a szervezetből. Az eljárás kiválóan alkalmas lágyszöveti problémák helyreállítására, ezért gyakran alkalmazzák például olyan hölgyek esetében, akik daganatos betegség miatt elveszítették mellüket.
Az eljárást lokális vagy teljes érzéstelenítéssel végzik. Első lépésben a hasról, a csípőről vagy a combokról zsírszövetet szívnak le. A zsírszövet egy részéből begyűjtik a regeneratív és őssejteket, a zsírszövetet kitisztítják, elegyítik a begyűjtött őssejtekkel, majd a „zsírplantátumot” a kívánt helyre fecskendezik. Az egész beavatkozás nagyjából 4 órán át tart.
Az eljárást ezenkívül ránctalanításra, az arc átformálására, valamint sebek és hegek eltávolítására is alkalmazhatják.
9. KÉT HÉT UTÁN ÚJRA LÁTHATUNK
Mi: Károsodott szaruhártya
Az orvosok többsége az őssejteket a jövő gyógyászati módszerének véli. Mivel a kutatások többsége ma még mindig csak a kísérleti szakaszban van, a biztosítók nem térítik az esetleges őssejtterápia költségeit, ezért az érdeklődőkneka gyakran magas összegeket zsebből kell megtéríteniük.
Az őssejtterápiát egyesek szerint kíválóan lehetne alkalmazni vakság gyógyítására. Olasz orvosok olyan esetek közel háromnegyedében jártak sikerrel, amikor a páciensek szaruhártyája marás vagy égés következtében károsodott. A látást olyan betegek esetében is vissza lehet adni, akik szeme a szaruhártyán kívül egészségesnek számít. Ebben a kutatásban 112, károsodott szaruhártyával rendelkező személy vett részt. Szemük egészséges részeiből őssejteket gyűjtöttek be, azokat a szaruhártya szövetévé változtatták, végül a károsodott szaruhártyába juttatták. Az egész folyamat két hetet vett igénybe.
Siker esetén a károsodott szaruhártya ismét átlátszóvá változott, és a beteg visszanyerte látását. A jövőben a remények szerint az őssejtek olyan szervek előállításában is segíthetnek, mint például a húgyhólyag, a légcső és a véredények.
Martin János